Termékek
Adenozin-difoszfát
Szerkezeti képlet
Fizikai
Sűrűség: 2,49±0,1 g/cm3 (becsült)
Olvadáspont.
Forráspont: 196°C
Fénytörés
Lobbanáspont.
Kémiai tulajdonságok
1.Szobahőmérsékleten és nyomáson stabil
2. Kerülendő anyagok: Nedvesség/nedvesség oxid
Biztonsági adatok
Veszélyes kategória.
Veszélyes áruk szállítási száma.
Csomagolás kategória.
Alkalmazás
Az adenozin-difoszfát (ADP), más néven adenozin-pirofoszfát (APP), fontos szerves vegyület az anyagcserében, és nélkülözhetetlen az élő sejtek energiaáramlásához.Az ADP három fontos szerkezeti komponensből áll: egy adeninhez kapcsolódó cukorvázból és két foszfátcsoportból, amelyek a ribóz 5 szénatomjához kötődnek.Az ADP difoszfátcsoportja a cukorváz 5' szénatomjához, míg az adenin az 1' szénatomhoz kapcsolódik.
Az ADP egymással adenozin-trifoszfáttá (ATP) és adenozin-monofoszfáttá (AMP) alakulhat át.Az ATP eggyel több foszfátcsoportot tartalmaz, mint az ADP.Az AMP eggyel kevesebb foszfátcsoportot tartalmaz.Az összes élőlény által használt energiaátvitel az ATP ATP-ázok néven ismert enzimek általi defoszforilációjának eredménye.Az ATP-ből egy foszfátcsoport lehasadása az energia metabolikus reakciókhoz való kapcsolódását és az ADP melléktermékét eredményezi.[1]Az ATP folyamatosan átalakul alacsonyabb energiájú ADP és AMP fajtákból.Az ATP bioszintézise olyan folyamatokban valósul meg, mint a szubsztrát szintű foszforiláció, oxidatív foszforiláció és fotofoszforiláció, amelyek mindegyike megkönnyíti egy foszfátcsoport hozzáadását az ADP-hez.
Az adenozin-difoszfát (más néven adenozin-difoszfát) egy adenozinmolekulából álló vegyület, két kapcsolódó foszfátgyökérrel, molekulaképlete C10H15N5O10P2.Élő szervezetekben általában az adenozin-trifoszfát (ATP) hidrolízisének terméke a foszfátgyökér elvesztése, azaz egy nagy energiájú foszfátkötés felszakadása és az energia felszabadulása után.
